Románia

A mérai Varga Erzsébet Kalotaszeg legrégebben alkotó és legjelentősebb bujkakészítője. Nemcsak saját szűkebb és tágabb pátriájában ismert, munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bujka révén Kalotaszeg népművészete a világ számos országában is figyelmet kapjon. Varga Erzsébet emlékei szerint az 1930-as, illetve az 1940-es években az ő „Muszka mámája” is foglalkozott bujkavarrással, de ügyesebb háziasszonyok is el tudták készíteni. Az első bujkát idősebbik fiának készítette az 1970-es évek végén. Tudomására jutott, hogy Bánffyhunyadon él egy öregasszony, aki foglalkozik bujkavarrással. Miután beszerezte a bujka készítéséhez kellő posztót, az öregasszonytól bujkát rendelt fiának. Karácsonyra kellett volna elkészülnie, de az öregasszony a varrás befejezése előtt meghalt. Ekkor a félig kész bujkát hazahozta, és elhatározta, hogy maga fejezi be. Az elhunyt bánffyhunyadi asszony férjétől megszerezte a bujka elkészítéséhez szükséges mintát, és egy mérai 90 éves öregasszony segítségével elkészttette a ruhadarabot. A falubeliek látván, hogy milyen szép bujkát készített, kérték, hogy készítsen nekik is. Varga Erzsébet teljesítette kéréseiket – ez jelentette több évtizedes munkásságának kezdetét, majd több száz bujkát készített. Az általa készített ruhadarabok – a táncházmozgalmon keresztül – eljutottak többek között Hollandiába, Japánba és az Egyesült Államokba is. Az öltözködés, a helyi viselet szabályrendszerét a lehető legteljesebben ismerve, Varga Erzsébet élete során kialakította saját, a hagyomány keretei közé szervesen illeszkedő népművészi stílusát. Saját újításai a tradicionális minták megtartása mellett a hagyomány mai napig ható érvényességét biztosítják közösségében, ezzel elérve, hogy a kalotaszegi bujka, tágabb értelemben pedig a kalotaszegi népművészet ne veszítse el aktualitását a jelenben, és minden nemzedék számára megtartó, identitásformáló erő maradhasson.

A Népművészet Mestere díjat 2018-ban vehette át.

Fotó: definiaTM1